Szakítás a hagyományokkal - győzelmekkel kezdtük a szezon

Elkezdtük az évet, és szerencsére a csapat életében előszözör nem vereséggel, melynek köszönhetően teljesen más hangulatban hagyhattuk el a pályát, mint bármikor az előző években. Ezen a napon egyensúlyban voltak a csapatrészeink, hol a védők, hol a támadók léptek fel kiemelkedő teljesítménnyel. 

Gondolva itt arra, hogy az első két szezonunk alapvetően arról szólt, hogy akkor tudtunk meccset, meccseket nyerni, ha a védelem kevés ponton tudta tartani az ellenfelet, mivel a támadásaink hajlamosan voltak döcögősen haladni. Sokszor múlott egy-egy meccs azon, hogy a folyamatosan jelentkező - és sokszor hosszú - negyedik kísérleteket milyen hatékonysággal tudjuk megvalósítani, hogyan pattan a labda, kinek van szerencséje. Ez láthatóan változni látszik, parádés napot produkáltak az elkapók, illetve úgy tűnik, a playbook is kezd összeállni. 

Védelemben változás állt be, Krisztián más elfoglaltságai miatt nem tudta vállalni idén az edző szerepet, így azt Zilahi Peti vette át ettől a szezontól. 

Oroslány Bears - Soroksár Millers

25 - 34 (27)

A zárójeles megjegyzés nem véletlen, bár 34 pontot szereztünk, a játékvezetők eggyel elszámolták a szerzett TD-k számát, így csak 27 pont került a táblára. A meccsről készült videónk csak a pálya felét vette, így nem óvtunk, de tanulva az esetből mostantól csekkoljuk, hogy minden látszik-e a felvételen. 

A  tavalyi év találkozónkon problémát jelentett, hogy a Bears nagyon jól tudott haladni rövid passzokkal, majd amikor lejjebb kezdtünk védekezni, ügyesen leptek meg minket a hosszabb átadásokkal, illetve akadozott a támadósorunk is. Ezen a meccsen az utóbbi nem látszott meg, rögtön az első játékunkban Martin Peti elszakadt a védőjétől, és a félpályán elkapva végigment TD-ig. Az extra nem sikerült, ami annyiban nagy kár volt, hogy visszatámadásban a Bears is eljutott a célterületünkig, majd meg is szerezték a vezetést, 6-7 volt az állás. 

Gábornak ez nem tetszett, és ki is sajátította a következő támadásunkat: Először egy rövid passzt vitt el egészen félpályáig, és ha már ott volt, még két elkapással megszerezte a TD-t, valamint aztán az extrapont is az ő nevéhez fűződött. Ez azonban a Bears sem hagyta annyiban, és mivel Bandi az egyenlítő TD után le tudta ütni az extrát, 13-13-nál volt még pár percünk támadni a vezetését. Bár a first down nehezen lett meg, Peti és Balázs rövid elkapása után Botond futotta meg azt néhány centi híján, onnan már könnyebben ment, Gyuri ment el majdnem az end zone-ig, majd Martin Peti egy rövid slant után ismét megszerezte nekünk a vezetést, az extrára pedig megint Gábor villant, a félidő így 20-13 lett ide. 

Miután az első félidőben csak egy drive-t állítottak meg a védelmek, a másodikban rögtön egy interception váltással kezdtek a csapatok, először Levi szerezte meg a Bears hosszú átadását, majd Álmos és Botond nem értették meg egymást, így újra az oroszlányiak jöhettek. Ezt már kihasználták, ám az extra nem sikerült, így a támadósor 20-19-s állásnál mehetett pályára, megpróbálni lerázni az előző hibát magukról. Nehezen jöttek a rövid játékok, de cserébe a hosszú passz ült, Peti futott a pálya közepéről egy go-t, megszerezve ezzel a harmadik TD-jét a meccsen, aztán az extrával felrakta az i-re a pontot is. 

A Bears támadói az egyenlítés érdekében mentek pályára, de büntetésekkel nehezítették meg a saját dolgukat, hosszú passzra kényszerülvén, amiből Levi szerezte meg a meccsen a második interception-jét. Mivel nem tudtuk, hogy a játékvezetők szerint csak egy pont a két csapat közötti különbség, futásokkal haladtunk tovább, hogy pörgessük az órát. Először Gyuri mutatott be egy hosszú futást, majd Peti faragott még a távolságból, végül Botond szerezte meg az első idei Millers futott TD-t. Álmos elkapta az extrát, így elnyúltunk (a valós állás szerint) 34-19-re. A Bears még egy hosszú drive után szépíteni tudott, ám amikor kiderült, hogy a bírók elszámolták az eredményt, sportszerűen hagyták, hogy lepörgessük az órát, megszerezve így az első győzelmünket a szezonban. 

Eddig mindkét évben vereséggel indítottuk az idényt, örültünk, hogy ezzel szakítva győzelemmel várhattuk az újonc DEAC elleni meccsünket

DEAC Gladiators - Soroksár Millers

0- 32

A DEAC az utolsó pillanatban nevezett a bajnokságba, de ránézésre hozzánk képest igen atletikus, amerikai focis múlttal rendelkező csapatnak tűntek. A sebességükkel nem is volt semmi probléma, összességében a rutinunk és az összeszokottságunk jelenthette ezen a meccsen ezt, a hatalmas különbséget, illetve az, hogy mindenki tökéletesen játszott. 

Mi kezdtünk a meccset ismét, és a támadósor megint jól szuperált. Először Peti és Balázs elkapásaival szereztük meg az első kísérletet, majd Gyuri futott el a bal szélen, megszerezve az idei első TD elkapását, az extrát pedig Balázs vállalta magára. A védelemben stabilak voltunk, Sanyi és Roli is nagyon hatékonyan szerelt, illetve a DEAC offense játékosai is - vélhetően tapasztalatlanságukból fakadóan - sokat szabálytalankodtak, sokszor inkább hátrafelé haladva így. Egy-egy hosszú passzt azonban szépen eleresztettek, így az első drive-ban a saját térfelünkön harmadikra kellett Zilahi Peti edző bá sackje, majd negyedikre Levi szerelése is 2 yardra a célterületünktől. 

A támadósor ott folytatta ahol abbahagyta, szisztematikusan haladva eljutottunk az 1 yardos vonalig, ahol számíthattunk Balázsra, 13-0-ra növelve az előnyünket. A DEAC továbbra is meg tudta azonban mutatni, hogy a gyorsaságukra alapozva jól tudnak haladni, ám Levi átmentette az előző meccsről a formáját, és újabb interceptiont szerzett a saját célterületünkön, majd azt vissza is hordta közel fél pályáig. Ezt kihasználva gyorsan a 2 yardos vonalukon találtuk magunkat, kis híján Gábor megszerezte az első dobott TD-jét a csapatban, ám végül 1 yardról Balázs duplázott a következő játékban, 19-0 volt a félidő. 

A második félidőben a védelem folytatta az elit formát, kis híján Bandi szerzett interceptiont, majd a fordulásból ismét Peti kapott el egy félpályást passzt, Álmos pedig az extrát értékesítette. Ekkor már nagyjából ki lehetett jelenteni, hogy eldőlt a találkozó, a védelem képes volt elvenni a DEAC nagy játékait is, így kénytelenek voltak hosszú drive-t vezetni. Megint közel értek, de Gyuri 1 yardon szerelni tudott, majd Roli nagyon szépen ütötte ki egy TD-t az elkapó kezéből.  A saját támadásunkból Sanyi a "red zone"-ba vitt minket, ahol Roli, immáron támadóként, bemutatta az első TD-jét a csapatban, új pontszerzőt avathattunk tehát a meccs végén. 

Zárásként Levi bemutatta a játéknapon a negyedik labdaszerzését is, így magabiztos győzelmet arattunk, az első évünk második meccs után újra pont nélkül tartva az aktuális ellenfelünket. 

Cowbells- Soroksár Millers

20 (21) - 13

Úgy tűnik ez egy ilyen nap lett, itt egy ponttal tévedtek a bírók a kárunkra, de ezt már el is engedtük. A címvédő ellen játszottunk, és bár előre az egy TD-s hátrány alá is írtuk volna talán, a meccs alakulására tekintettel végül fájdalmas lett a vereség, mert közel voltunk hogy borsot törhessünk az eddig két év alatt veretlen Cowbells orra alá. 

A meccs legelején Gyuri jutott be a Cowbells secondary mögé, és bár ekkor még beérték, pár játékkal később megszerezte nekünk a vezetést. A Cowbells gyorsan válaszolni tudott, így vezettek 7-6-ra, azonban Gyuri jóvoltából újra mi jutottunk vezetéshez, a félidő végéig kellett várni az ellenfél egyenlítésére, így 13-13 volt a félidő. Annyiban sajnálhattuk az eredményt, hogy több alkalommal rövidek lettek a hosszan feldobott passzok, ezért nem lehetett azokat elkapni, úgy érezhettük tehát, hogy támadásban sok esélyt hagyunk a pályán.

A második félidőt a védelmek dominálták, Levi a jó szokását megtartva újra kettő darab interceptionnel vette ki a részét abból, hogy egész a two minute warningig döntetetlen volt az állás. Egy perccel a meccs vége előtt azonban pontokat szerzett a Cowbells, és hét pontos hátrányban kezdhettük az utolsó támadásunk. Eljutottunk egészen az 5-6 yardukig, azonban ott két passzunk is sikertelen lett, amivel le is járt az óra. 

Kétségtelenül tartalékos, de még így is több válogatott játékost felsorakoztató ellenfél ellen jutottunk nagyon közel a bravúrhoz, nagy kár, hogy támadásban el lettek izgulva több esetben is a lehetőségek, de másrészről magabiztosságot is adhat a bajnokság további részeire, hogy tudtuk tartani a lépést a Cowbells csapatával.